Tájékoztatás fúrt és ásott kutak engedélyeztetési eljárásával kapcsolatban

                                                  Lakossági tájékoztató a kutak bejelentéséről

MIÉRT KELL EGYÁLTALÁN BEJELENTENI A KUTAKAT?

Magyarország ivóvízellátása 95%-ban felszín alatti vízkészleteinkből történik. A vízkészletünk véges. Csak olyan mértékben szabad igénybe venni, hogy a vízkivétel és a vízutánpótlódás egyensúlya károsodás nélkül megmaradjon.

Ezt ma Magyarországon jelentősen veszélyezteti az engedély nélkül létesített és üzemeltetett kutak nagy száma. Egyes becslések szerint a kutak 80-90%-át építik vagy építették meg a szükséges engedélyek és nyilvántartásba vétel nélkül, vagy nem megfelelő módon.
Ezért született meg a kutak bejelentésének kötelezettségéről szóló törvény.

MINDEN KUTAT BE KELL JELENTENI ÉS ENGEDÉLYEZTETNI KELL?

Igen, minden hivatalosan meg nem szüntetett kutat be kell jelenteni. Azt is, amit nem használ a tulajdonos és lefedte, és az 1992. február 15-e előtt készült kutakat, azaz száz évvel ezelőtt ásott vagy fúrt kutakat is.

KINEK ÉS HOL KELL BEJELENTENEM A KUTAM?

A település jegyzőjénél a Polgármesteri Hivatalban (mint helyileg illetékes vízügyi hatóságnál) kell azt a kutat (vagy kutakat) bejelenteni, amely(ek)

1.    magánszemély a tulajdonosa (magánszemély területén áll);

2.    a telken vagy már van épület, vagy már bejelentették az építési szándékot a hatóságnak;

3.    a kút csak talajvizet vagy parti szűrésű vízkészletet használ. Erről leginkább a kút mélysége árulkodik: ha 20 méternél nem mélyebb, akkor feltehetőleg csak talajvizet gyűjt a kút;

4.    csak családi célt szolgál, (locsolás vagy ívóvíz);

5.    kevesebb, mint évi 500 m3 vízkivétel (pl: kerti fúrt kút). Az 500 m3 /év mennyiség napi bontásban átlagosan 1,37 m3 /nap vízkivétel jelent. Ebbe a nyári hónapok alatti locsolás általában belefér.

A katasztrófavédelemnél (mint területileg illetékes vízügyi hatóságnál) kell bejelenteni azt a kutat (vagy kutakat) amelynek

1.    tulajdonosa nem magánszemély;

2.    magánszemélyé a kút, de használatából a tulajdonosnak bevétele van, pl: fóliasátras-, őstermelői tevékenység;

3.   magánszemélyé a kút, de az évi vízkivétel több mint 500 m3.

4.    vízbázisvédelmi területen áll.

MEDDIG KELL BEJELENTENEM A KUTAMAT?

2023. december 31-ig bírságmentes a bejelentés.

MI TÖRTÉNIK, HA NEM JELENTEM BE A KUTAM?

2024. január 1-től a be nem jelentett kutak után vízgazdálkodási bírságot szabhat ki a hatóság. Ennek összege magánszemély esetében akár 300.000 Ft, egyéb esetekben 1.000.000 Ft is lehet.
Ezért kérjük, hogy a Polgármesteri Hivatalban, ügyfélfogadási időben minden devecseri kúttal rendelkező lakos mielőbb tegye meg a bejelentést!

MILYEN FORMANYOMTATVÁNYT KELL KITÖLTSEK, HA ELÉG A JEGYZŐNÉL BEJELENTEM A KUTAM?

Ásott kút esetén:

1.    1965. július 1-ig bárki, szabadon és engedély nélkül ásathatott kutat a saját telkén, ezért az 1965 előtt ásott kutakra üzemeltetési engedélyt kell kérni.

2.    1965 és 1992. február 15. között a kút ásásához vízjogi létesítési engedélyt kellett (volna). kérni, ezért az ekkor ásott kutakra fennmaradási engedélyt ad a jegyző.

3.    1992. február 15. után ásott kutakra fennmaradási engedélyt kell kérni.

Fúrt kút esetén:

1.    a 1992. február 15. előtt fúrt kutakra üzemeltetési engedélyt kell kérni.

2.    a 1992. február 15. után fúrt kutakra fennmaradási engedélyt kell kérni.

NEM SZERETNÉM TOVÁBB HASZNÁLNI A KUTAM, SŐT, MÁR BE IS TEMETTÜK, DE NINCS HIVATALOS PAPÍROM RÓLA. MOST MIT KELL TEGYEK?

Ilyen esetben megszüntetési engedélyt kell kérni.

A fenti tájékoztató az 1995. évi LVII. törvény 29. § (7) alapján készült, mely szerint mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő vagy üzemeltető, aki az egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról szóló 2020. évi XXXI. törvény hatálybalépését megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltet felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2023. december 31-ig kérelmezi.