Észak- és Közép-Dunántúli szennyvízelvezetési és- kezelési fejlesztés 4.

Létrehozás: 2026. Oct. 08. - 09:29

KEHOP-2.2.1-15-2015-00005 Észak- és Közép-Dunántúli szennyvízelvezetési és- kezelési fejlesztés 4. (ÉKDU 4.)

Üdvözöljük az „Észak- és Közép-Dunántúli szennyvízelvezetési és- kezelési fejlesztés 4. (ÉKDU 4.)” című projekt oldalán. Honlapunkon a beruházással kapcsolatos információkat ismerheti meg.

A projekt megvalósításának helye Magyarország, Bonyhád település közigazgatási területe volt. A projekt a hatályos 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet 2. számú táblázatában szerepelt az alábbiak szerint: meglévő szennyvíztisztító telep fejlesztése és csatornahálózat bővítése. A projekt műszaki tartalma a rendelet szerinti szennyvíz-agglomerációs besorolást követte.

Megvalósítási helyszínek: Adásztevel, Bakonykoppány, Bakonyszücs, Balatonfűzfő, Béb, Beloiannisz, Berhida, Besnyő, Bonyhád, Csót, Devecser, Felsőörs, Gárdony, Homokbödöge, Iváncsa, Kakasd, Lovas, Nagygyimót, Nagymányok, Nagytevel, Papkeszi, Ugod.

A projekt célja a meglévő szennyvíztisztító telep bővítése és korszerűsítése volt. A szakszerű tisztítás révén csökkent a környezetterhelés, és hozzájárult a lakókörnyezet egészségesebbé tételéhez.

Kedvezményezett neve: Közlekedési és Beruházási Minisztérium
A projekt azonosító száma: KEHOP-2.2.1-15-2015-00005
A projekt címe: Észak- és Közép-Dunántúli szennyvízelvezetési és- kezelési fejlesztés 4. (ÉKDU 4.)
Támogatás összege: 8 166 550 904 Ft
Támogatás mértéke: 88.235665 %
A projekt fizikai befejezésének dátuma: 2023.11.30.

A PROJEKT BEMUTATÁSA

A projekt megvalósításának elsődleges célja az volt, hogy a fejlesztésben részt vevő települések szennyvizeinek ártalommentes elhelyezését hosszú távon megoldja, ezáltal megszüntesse a talajvíz szennyezésének és a sérülékeny ivóvízbázisok veszélyeztetésének kockázatát, valamint szolgálja a környező felszíni és felszín alatti vizek minőségének védelmét.

Az Önkormányzat számára a szennyvíztisztítás korszerűsítése és fejlesztése a további településfejlesztési elképzelések megvalósításának fontos feltétele volt. A települési környezet minőségének javítása és a felzárkózás lehetősége szintén indokolta a fejlesztések szükségességét.

Fontos gyakorlati cél volt, hogy a projekt ösztönözze a szennyvízközmű-szolgáltatás minél nagyobb arányú igénybevételét.

A projekt megvalósítása hozzájárult Magyarország derogációs kötelezettségének teljesítéséhez. A Bonyhádi szennyvízelvezetési agglomeráció a beruházás megvalósításával a 25/2002. (II. 27.) Korm. rendeletben rögzített fejlesztési kötelezettségeinek eleget tett.

FEJLESZTÉSI CÉLOK

A meglévő szennyvíztisztító telep Bonyhád város külterületén, a 0336. hrsz.-ú ingatlanon helyezkedett el. A telep Bonyhád központjától a Gyár utcán át volt megközelíthető. A telep Bonyhád, Kakasd, Nagymányok, Kismányok és Cikó települések szennyvizeit kezelte.

Bonyhád Város meglévő szennyvíztisztító telepének biológiai tisztítási technológiája a kibocsátott tisztított szennyvíz minőségi paraméterei tekintetében nem volt képes teljesíteni az előírt hatósági követelményeket. Elsősorban a nitrogén és a foszfor tekintetében nem tudta biztosítani a határértékek teljesülését, és több évben is – 2012-ben és 2013-ban – szennyvízbírság megfizetésére volt kötelezett. A biológiai szennyvíztisztítás technológiája és kialakítása nem felelt meg az aktuális követelményeknek, intenzifikálása pedig a meglévő műtárgyban nem volt megoldható.

A szennyvíztisztító telep műtárgyai erősen leromlott állapotban voltak, nem voltak alkalmasak a beérkező szennyvíz és (NKÖHSZ) megfelelő fogadására, tisztítására és gazdaságos üzemeltetésére, felújításuk pedig nem volt gazdaságos.

A fejlesztés az alábbiakat foglalta magában:

1. Szennyvízkezelés

2. Hálózatépítés – szennyvízelvezetés

  • nyílt árkos vezetéképítés keretében:
    • gravitációs csatorna építése: 869 m;
  • kitakarás nélküli vezetéképítés:
    • csőbélelés: 2710 m;
  • átemelők rekonstrukciója: 7 db.

3. Műtárgyak rekonstrukciója

  • átemelők rekonstrukciója: 7 db.

A projekt a Széchenyi 2020 program keretében, az Európai Unió Kohéziós Alapjának támogatásával valósult meg. 

 

 

 

Szerzőről