A HŐSÖKRŐL ÉS TRIANONRÓL EMLÉKEZTEK DEVECSERBEN

A vasárnap esti (június 4.) heves esőzés átírta a tervezett ünnepség forgatókönyvét. Az esernyőkkel gyülekező emlékezők elsőként az önkormányzat, a helyi pártszervezetek és egyesületek nevében helyezték el a tisztelet és a hála koszorúit a tavaly felavatott I-II. világháborús emlékműnél. Az ünnepélynek a továbbiakban a közeli Rotary-ház nagy terme adott otthont. Az Ifjúsági Fúvószenekar előadásában elhangzó Himnuszt Szente-Takács Anna, a Devecseri Városi Könyvtár és Művelődési Ház igazgatójának köszöntője követte. Kőszegi István nyugállományú törzszászlós mondott ünnepi beszédet, melyben felidézte többek között a XVI. századi devecseri végvári harcokat, megemlítve Csóron András nevét, aki várparancsnokként harcolt a portyázó török seregek ellen. Megemlékezett az 1848/49-es forradalom- és szabadságharc devecseri nemzetőreiről, valamint szólt az 1944-ben elkészült és felavatott világháborús emlékmű történetéről. Egyben nevük felolvasásával emléket állított azon polgároknak, akik civil lakosként 1945. március 26-28 között a német és orosz csapatok jelenlétekor halálos sebesülést szenvedtek. Ezt követően csendült fel Ormándlaky Péter karnagy zenekarra komponált Magyar sors című zeneműve. Ferenczi Gábor a trianoni békeszerződésre, arra az igazságtalan békediktátumra emlékezett, amely megcsonkította hazánkat. Beszédében kitért az ifjúság hazafias nevelésére, a történem hiteles tanítására, a hagyományok megőrzésére és ápolására. Örömének adott hangot, hogy a mai ünnepség pedig egybe esik pünkösddel, a szívek így tele vannak sok-sok hazafi, felemelő érzéssel. A Szózat és a Székely himnusz hangjaival ért véget az intézmény falain belüli ünnepség. Az emlékparkban ezután a Devecseri Íjász Egyesület díszlövéseket adott le. A szűnni nem akaró zápor ellenére többen sétáltak el a trianoni emlékhelyhez, ahol Ferenczi Gábor, a település első embere a kettős keresztre gyászszalagot kötött, majd tölgyfacsemetét ültetett el. A méltó emlékezés a művelődési házban az Udvari Kamaraszínház, Kié ez az ország? című történelmi krimijével folytatódott.