Önkormányzatunk 2015. május 9-én (szombaton) a vörös terror devecseri áldozatairól megemlékezést tartott.
Megemlékezés a vörös terror áldozatairól
2015. május 9-én első ízben szervezett megemlékezést az 1919-es Tanácsköztársaság devecseri áldozatairól Devecser Város Önkormányzata.
A Petőfi téren a Himnusz elhangzása után Vincze Barbara tanítónő köszöntötte a megemlékezőket és a rendezvény előadóit, Hegedűs Loránt református lelkészt, Orbán Imre megyei közgyűlési képviselőt, valamint Ferenczi Gábor polgármestert. Majd felkonferálta az általános iskola 8.a osztályos tanulóit, akik Békétlen béke címmel emlékműsort adtak elő. A gyermekeket felkészítő Bajók Józsefné pedagógus az általa szerkesztett előadásban a különböző eszmék koronként eltérő megítélésére hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva a magyarság ideológiáktól független összetartozását. A zenei betétekkel tagolt produkcióban az Ismerős Arcok Nélküled című száma, valamint zárásként Wass Albert Üzenet haza című költeménye is a határokat nem ismerő nemzeti egységre, a trianoni határok igazságtalanságára utalt.
Az iskolások előadása után beszédek hangzottak el. Elsőként Orbán Imre megyei közgyűlési képviselő idézte fel a Tanácsköztársaságot megelőző háborús időket, méltatta a magyar katonák hősiességét, becsületét. Hangsúlyozta Károlyi Mihály miniszterelnök, és az általa 1919. március 21-én hatalomra jutott proletárdiktatúra, valamint az azzal együtt járó, azt megtestesítő Vörös Terror 133 napjának közvetlen felelősségét Magyarország trianoni szétszabdalásáért.
Városunk polgármestere, Ferenczi Gábor részletesen ismertette a vészkorszak tragikus devecseri eseményeit, melyeknek dédnagyapja testvére, Ferenczi Lajos is áldozata lett. Mint mondta, 96 évet kellett várni Devecser közösségének arra, hogy méltóképpen, városi szinten is megemlékezhessen az ártatlanul meggyilkolt Baják Istvánról, Bőnyi Gyuláról, Ferenczi Lajosról, Krassovszky Gyuláról és Somogyi Jánosról. Az utókor felelőssége, hogy a hősök emléke ne merüljön a feledés homályába, erről a néhány hónapja létrehozott, az 1919-es Tanácsköztársaság Devecseri Áldozatainak Emlékbizottsága feladata gondoskodni.
Hegedűs Loránt református lelkész aggályait fogalmazta meg azzal kapcsolatban, hogy bár Devecserben a város jelenlegi polgármesterének szervezésében évek óta megemlékeznek a Vörös Terrorról, félő, hogy az ilyen rendezvényeknek az üzenete nem jut el országosan szélesebb nyilvánossághoz, mivel sérti bizonyos körök önérzetét. Mint mondta, ne kelljen különbséget tenni, és ne lehessen kötelezően előírni sem, hogy kik és miről emlékezzenek, emlékezhessenek. Nem más népek fájdalmának relativizálásáról van szó akkor, ha a magyar nemzet tragédiáit magyarként legalább annyira fájdalmasnak érezzük, mint más közösségek a saját gyászos történelmi eseményeiket, hanem éppen hogy abszolutizálásról. Hogy miről és hogyan lehet egyáltalán beszélni, a médián keresztül sulykolja a hatalom, ezért a szónok a kettős mérce eltörlésének szükségességére hívta fel a figyelmet. Beszédét a magyar nemzetért mondott fohásszal zárta.
Az emlékezők átvonultak a Deák térre, ahol az egykori királyi járásbíróság, a mai városháza épületénél gyilkolták meg Bőnyi Gyulát a vörös katonák. Az eseményeket, és az azokhoz fűződő családi kötődését Kozma György alpolgármester idézte fel. Mint mondta, nagyapját Bőnyi Gyula váltotta az őrségben 1919. május 6-án, nagyon kevésen múlt az élete. Halálra, majd végül sokéves várbörtönre ítélték, a Tanácsköztársaság bukásával szabadult. Az egykori börtöncella ajtaja ma családja birtokában emlékeztet a történésekre. Bolbos Gábor hátborzongató átéléssel szavalta el Arany János Széchenyi emlékezete című költeményét, melynek néhány sora a mártírok síremlékén olvasható. Ferenczi Gábor polgármester és Hegedűs Lorántné országgyűlési képviselő leplezte le azt az emléktáblát, melyet Devecser Város Önkormányzata az 1919-es Vörös Terror idején ártatlanul meggyilkolt devecseri mártírok - Baják István, Bőnyi Gyula, Ferenczi Lajos, Krassovszky Gyula és Somogyi János - valamint a megkínzottak, meghurcoltak emlékére állíttatott.
A gránittáblát Baráth László kőfaragó készítette és adományozta Devecser városának. Németh Szabolcs kovácsmester helyezte el az épület sarki frontján, az általa készített, egyedi kovácsoltvas akasztókkal együtt, melyekre Devecser Város Önkormányzata, a Jobbik devecseri és Veszprém megyei szervezetei koszorúi kerültek.
A pártok közül távol maradt mind a Fidesz, mind pedig az MSZP helyi csoportja. A civil szervezetek részéről a Makovecz Klub képviseletében jelen volt Szövérfi Gellért, valamint tagjain keresztül képviseltette magát a Devecseri Polgárőr Egyesület. Baják István mártírhalált halt hadnagy leszármazottai Nagyvázsonyból érkeztek az eseményre. Devecser Város Önkormányzata Képviselő-testületéből Ferenczi Gábor polgármester, Kozma György alpolgármester, Bognár Ferencné és Óvári Márton képviselők vettek részt az eseményen. A Devecseri Közös Önkormányzati Hivatalt Bendes István jegyző képviselte.
A megemlékezés az Ótemetőben zárult, ahol a korábbi évek hagyományának megfelelően Hegedűs Loránt mondott imát a devecseri mártírok lelki üdvéért, végezetül az emlékezés koszorúi, virágai kerültek a sírhelyre.
