A 18 éves segédtanító, Gárdonyi Géza, tanulmányait befejezve 1881-82 között Karádon tanítóskodott, s utána került, 1882. szeptember 5-től 1883. december 26-ig, - nem egészen másfél évig - Devecserbe.
A Devecserben keletkezett, „Fel nagy örömre…”c. karácsonyi ének – közismert két első versszaka - fülbemászó dallama, indulóra emlékeztető, pergő ritmusa miatt, először szájhagyomány útján, és a jó kántorok révén hamar elterjedt a környéken, minden katolikus közösségben. Országos ismertségét – vélhetően - maga Gárdonyi Géza újságírói, szakírói tevékenysége segítette elő azzal, hogy 1884-ben a saját szerkesztésében a „Tanítóbarát” c. folyóirat mellékletében egy másik, kevésbé ismert karácsonyi énekével (Mely ragyogó fény...), - szintén fiatalkori alkotásával közzétette. Így megismerhette az ország összes kántort-tanítója a fülbemászó dallamot, szöveget. A karácsonyi ének hamar népszerűvé vált – kis merészséggel nevezhetnénk a katolikus magyarság „Stille Nacht”- jának, mert-igen megkedvelték a hívek. De még az ifjúság is! Ez a népszerűség mind a mai napig tart a római katolikus karácsonyi egyházzenében, az egész országban, Zalától Hajdú-Biharig, Baranyától Nógrádig, Devecser pedig féltve őrzi ezt a csodálatos szellemi-zenei örökséget Gárdonyitól.
A Települési Értéktárba 2022.07.06-án került.