Somló-hegy

A Bakony hegység nyugati lábánál, Devecsertől 6 km-re, a Kisalföld síkságán 435 méterre magasodik a Somló páratlan szépségű haranghegye.

Neve ősi magyar név, abból a régi időből származik, amikor még igen sok somfa borította a ma szőlővel beültetett hegy tetejét, lankáit. Területileg a legkisebb történelmi borvidékünk, melynek kiváló minőségű fehér bora már a középkorban is nagy hírnevet szerzett az 1993-ban védetté nyilvánított területnek.

Évmilliókkal ezelőtt a heves vulkanikus kitörések teremtették meg azt a bazaltanyagot, mely kitűnő termőtalajává vált a kellemes savú, szamócaillatú, finom zamatú bornak. Legjellemzőbb fajtái: furmint, juhfark, sárfehér, olasz- és rajnai rizling, tramini, ezerjó.

A népi emlékezet a fiúszületést is a bornak tulajdonította, ezért fiú örökös reménye érdekében királyi eskövőkön és nászéjszakákon is ezt fogyasztották, ezért hívják a nászéjszakák borának. A somlai bor gyógyhatását orvosi megfigyelések is igazolják, egy 1845-ös népi rigmus szerint:

„Mondják ismét jön a Cholera,
S félnek, hogy sokakból kireppena szusz.Bizvást jöhetnek ijesztő kínjai,Elkergeti egy jó pohár somlai.”

A hegy növényritkaságai közül leggyakrabban a szirti ternyével, védett sárga kövirózsával, a nagyezerjófűvel, a tarka nőszirommal, a fekete madárbirssel is találkozhatunk. Páfrányokban gazdag: a hólyagpáfrány, a kövi és északi, az aranyos fodorka mellett a jól ismert erdei pajzsika is gyakori. Található itt medvehagyma, ligeti csillagvirág és dunántúli rózsa is.

Állatvilága is több, természetvédelmi szempontból ritka fajok sokaságát őrzi. A nyílt közetfelszínek, kőfalak főleg a gyíkok területei, legérdekesebb közülük a pannon gyík. Madárvilága rendkívül gazdag, sok fülemüle, holló, feketerigó fészkel fáin, bokraiban.

A Somló hegy nevezetességei:
A Taposókút a hegy kétharmadának magasságában található egy régi présház udvarában és anno kb.80-100 m mélyből hozta fel a vizet. Jelenleg nem működtethető.

A hegy vásárhelyi oldalán található a Szent Margit-kápolna, mely valószínűleg Mátyás király idejében épült. A török háborúk alatt elpusztult, 1727-ben építették újra. Közelében áll Szent Donát szobra, mögötte egy kis kápolna található. A dobai oldalon áll a Szent Márton-kápolna, melyet 1309-ben is említenek a vásárhelyi apácák birtokának telepeként. Valószínűleg a vár kápolnájául szolgált.

A hegy legmagasabb pontján épült az 1931. július 12-én felavatott Menedékház és Kilátó-torony. A 7 méter magas toronyból ma is megkapó látvány tárul a kirándulók szeme elé: keletre a Bakony hegyei, délre a Badacsony, Csobánc, Szentgyörgy-hegy, Szigliget, nyugaton a Sághegy, távolabb az Alpok nyúlványai, északon a Kisalföld és Pápa város körvonalazódik. A Szent István-szobor és kereszt a rendszerváltozás utáni években készült el.

A vár a Somló hegy északi, Dobára tekintő oldalán mered az ég felé. Valószínűleg a tatárjárás után épülhetett. Lázár mester térképén 1528-ban már feltüntették. Fénykora Bakócz Tamás idejére tehető, aki 1495-ben, mint egri püspök, testvéreivel együtt 12 ezer arany forintért megvásárolta. Ő hozatta rendbe és építtette át. 1563-66 között török kézen volt, utoljára 1707-ben Vak Bottyán hozatta rendbe. A Rákóczi-szabadságharc után a vár stratégiai jelentősége megszűnt. A várrom területét 1954 nyarán a Veszprém Megyei Idegenforgalmi Hivatal kitisztíttatta, 1962 nyarán pedig a veszélyes falrészeket az Országos Műemléki Felügyelőség megerősíttette. Állagának megóvására jött létre a Somló Hegy Alapítvány. A vár napjainkban szabadon látogatható.


Somló-hegy
 

Képtalálat a következőre: „somló”

Vár

 

Képtalálat a következőre: „somlóhegy”

Kilátó